Az alkalmazkodás, a városi hűtés, a vízbiztonság és az energiahatékony megoldások egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak az európai klímapolitikában. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptember 16-i State of the Union beszédében több olyan új kezdeményezést is bejelentett, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az épített környezet jövőjéhez.
A 2026-os nyár szélsőséges időjárási eseményei ismét ráirányították a figyelmet Európa sérülékenységére. A beszédben elhangzott adatok szerint a hőhullámokhoz több mint 35 000 többlethalálozás kapcsolódott, miközben Európa a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik.
Az Európai Bizottság ezért több új intézkedést is előkészít. Ezek között szerepel az Európai Hőhullám-terv, amely a korai előrejelzés, az egészségügyi felkészültség, a városi alkalmazkodás és hűtés területére koncentrál. Emellett új klíma-reziliencia keretrendszer készül, amelynek részeként azonosítják Európa 100 leginkább sérülékeny térségét és értékelik a kapcsolódó kockázatokat. A tervek között szerepel egy új európai vízügyi kezdeményezés, valamint a szélsőséges időjárási károk biztosítási lefedettségének javítását célzó Climate Insurance Alliance is.
Mit jelenthet mindez a tervezésben?
A bejelentések egyelőre elsősorban az európai szakpolitika következő irányait jelzik. Konkrét pályázati lehetőségekről még nincs szó, ugyanakkor jól láthatók azok a mérnöki területek, amelyek szerepe a klímaadaptációban tovább erősödhet.
- Épületgépészet és energiahatékony hűtés:
A szélsőséges nyári hőterhelés miatt az épületek megfelelő hűtése és komfortjának fenntartása egyre fontosabb tervezési szempont. A passzív és aktív hűtési rendszerek, a hővisszanyerős szellőztetés, az éjszakai hűtés vagy akár a talajhőcserés megoldások egyaránt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az épületek hatékonyabban alkalmazkodjanak a megváltozó klimatikus körülményekhez. - Vízgazdálkodás és külső közművek:
A vízbiztonság szintén hangsúlyos eleme az új európai irányoknak. A városi infrastruktúrában ez többek között a csapadékvíz helyben tartását, a vízhálózatok megfelelő méretezését, valamint a rendelkezésre álló vízkészletek hatékonyabb felhasználását jelentheti. A csapadékvíz-visszatartó rendszerek, a permeábilis burkolatokhoz kapcsolódó elvezetési megoldások vagy a locsolási célú szürkevíz-hasznosítás mind olyan tervezési területek, amelyek a klímaadaptáció részévé válhatnak. - Modellezéssel már a tervezéskor vizsgálható a kockázat:
A komfort- és hőtechnikai modellezés segítségével már a tervezési szakaszban vizsgálható egy épület vagy terület várható hőterhelése, a nyári túlmelegedés kockázata, illetve egyes beavatkozások várható hatása. A városi hősziget-elemzések és az épületenergetikai komfortmodellek így nemcsak a megfelelő műszaki megoldások kiválasztását támogathatják, hanem a klímakockázatok feltérképezésében is szerepet kaphatnak.
Felkészülés a változó környezetre
Az európai kezdeményezések részletei a következő időszakban válnak pontosabbá. Az irány azonban már most kirajzolódik: az épületeknek és a városi infrastruktúrának nemcsak energiahatékonynak, hanem a szélsőséges időjárási körülményekkel szemben ellenállóbbnak is kell lenniük.
A Körös-Consult komplex mérnöki szemlélettel támogatja azokat a beruházásokat, ahol az épületgépészet, a közműtervezés, az energetika és a modellezés összehangolt alkalmazására van szükség.
Klímaadaptációs vagy energetikai tervezési feladattal kapcsolatban keresse szakértőinket.
